MKey.sk - az interjút Milányi Kincső készítette Glatz Tamással 

„Életetek filmje a szenvedélyem!” – a WeddinGlatz Films produkció

A fotós az alapszolgáltató, a videós, vagy filmes csapat csak hab a tortán. Mint egy autóban az extrák, úgy tekintenek erre. Persze létezik esküvő cinematográfus nélkül is. Érdemes azonban belegondolni, mennyivel többet adhat egy mozgóképekből komponált szimfónia. Ez a forma örökíti meg a mozzanatokat igazán, hogy tényleg könnyeket csaljon a szemekbe és elnézve a végeredményt bizsergető érzés járja át a testet/lelket. Bízzatok a WeddinGlatz Films szolgáltatásaiban és Tomiban: „…mert ha engem választotok, kaptok hozzá egy műsort is!”

Mégis miért hezitálnak a párok filmes szolgáltató mellett dönteni?

Ahány pár, annyi álláspont. A legtöbben nem igazán tudják elképzelni magukat szereplőként egy mozis hangulatú klipben. Talán a régi családi videók emlékei villannak be, hogy majd ezt is ciki lesz visszanézni. És így jutnak el oda, hogy elég lesz a fotós, aki majd retusál. Egy pillanatról úgyis több fotó közül szelektálhatják ki a legjobb mozzanatokat. Pedig ezt bizony a videónál is lehet! Sőt, úgy lehet csak igazán, ha élet lesz a képeken. Nem kell félni attól, hogy kevésbé utómunkálható egy videó. Eleve lehet az egész műfajt úgy csinálni, hogy nem rögzítünk olyat, amiben a pár nem szívesen nézné vissza magát. Elvégre ez róluk szól, az ő nagy pillanataikról! A mozgóképek óriási energiával elevenítik fel a nagy értékkel bíró nap történéseit, hogy még évekkel később is úgy éljék át, mintha tegnap lett volna.  

Mikor vetted kezedbe az első videókamerát? 

Mindig is két dolog érdekelt: a repülés és a filmezés. Gyerekkoromban apukám egyik operatőr barátja hozott hozzánk egy óriási kamerát. Egész este faggattam, mi micsoda, onnantól kezdve folyamatosan érdekelt a képalkotás világa. Később lett egy kis kézi kameránk, amit teljesen rám bíztak a szüleim, hogy a nyaralás felvételeit elkészítsem vele. És én imádtam, hogy kezelhetem. Folyamatosan narráltam is, mit látunk pontosan. (Nevet) Aztán otthon alufóliával elkészítettem az első stop motion felvételeimet is (egymásodperces felvételek sora, mindig változtatva a fóliák alakján, majd lejátszva egy folyamatos mozgás kel életre. Akkoriban a TV maci és sok mese is így készült). Az esküvők megörökítését pedig 15 éve kezdtem. Egyre több tapasztalat és sok sok önkritika után kialakult egy irányvonal. Mai napig tanulok, figyelek a trendekre és ötvözöm a saját meglátásommal. Óriási csapatmunka, empátia, figyelem, jó helyzetfelismerési készség, valamint egy nagy adag pszichológia szükségeltetik hozzá. Hogy a párral miként kommunikáljak, mikor mit mondjak ahhoz, hogy a felfokozott állapotban kezelni tudjam őket. Izgalmas és óriási kihívás is egyben új emberekkel kapcsolódni, majd az utómunka által egy extra és nagyon kreatív feladatot ellátni. Sokáig repültem a Wizz Airnél, ez idő alatt is gyártottam videókat, mert hiányzott, hogy alkossak. Ha pedig feltöltődésre vágyom, máig szárnyra kapok. Szerencsés vagyok, hogy ma is vezethetek repülőt, ami egy szokatlan közeg, ahol nem ér semmi inger, csak a látvány. Kell, hogy elrugaszkodjak a földtől és új ihletet kapjak. A két gyermekem és a támogató feleségem pedig óriási életerővel látnak el akkor is, amikor terheltebb idők járnak.

Cinematográfus vagy esküvői videós. Mi a különbség?

Akár az ételnél a fine dining és a kifőzde. Szubjektív a megítélés. Alapjában véve a videós dokumentál és rögzít az első lépéstől az utolsó mozzanatig. Óriási mennyiségű nyersanyaggal megy haza. Így a végeredmény is egy elég hosszú anyag lesz. A cinematográfus részletekből alkot, kreatívan komponál, nem a mennyiségre, hanem a történetmesélésre öszpontosít. Ha a helyzet engedi, kicsit rendez is. Olyan kameramozgást használ, mely szinte már filmes hatású. Olyan látásmódokat képvisel, melyeket ott, helyben, élőben más szem észre sem vesz. Nem elégszik meg azzal, hogy jól van az úgy, látszik minden élesen és kész. Tervez, látószöget keres, beleképzeli magát a sztoriba. A rendezői elképzelésekkel pedig csínján bánik, nehogy emiatt elveszítse a pár a természetességét. Arra törekszik, hogy kellő arányban ötvözze az egyedi elképzeléseket a valós történésekkel. Igazából egy filmes hangulatú klipet hív életre végeredményként. A pár érzelmeivel való azonosulás lehetőségét kínálva a nézőknek. Ezt szeretném igazán elérni!

Keresd a Weddinglatz Films-et, ha:

• nyomokban egészséges exhibicionizmust hordoztok magatokban és akarjátok, élvezitek, hogy főszerepben lehettek.
• meg meritek osztani az érzelmeiteket, leheletnyi módon a privát szférátokba beengednétek.
• kicsit másra vágytok a megszokottnál, valami egyedit, kreatívat, újszerűt alkotnátok. 
• érdekelnek titeket a munkával járó instrukciók és elfogadjátok az esetleges észrevételeket, javaslatokat.
• nem leakartok utánozni valamit, hanem önmagatok tudtok lenni. Sugározni az önazonosságtól és nem a szervezéssel foglalkozva sodródni és átélni a Nagy Nap összes pillanatát. 
• engeditek, hogy úgymond megrendezzük életetek filmjét! 

Miben vagy más, mint a kollegáid?

A párokkal mihamarabb szeretek személyesen is kapcsolatba kerülni. Elengedhetetlen a kémia. Az esküvő napján is jóval korábban érkezem: egyrészt, hogy a még érintetlen dekort és helyszínt megörökítsem, másrészt, hogy minden egyes családtagnak, munkatársnak be tudjak mutatkozni. Pár kötetlen szó ereje után pedig már nem is számítunk annyira idegennek. A kamerákkal így kevésbé hozom őket zavarba a nap folyamán. A fotós kollégákkal, dekoratőrökkel, ceremónia mesterrel is fontos, hogy megbeszéljük a szemléletmódokat és a rutint. Óriási érték, ha a fotóssal egy hullámhosszon tudunk pörögni. Tartani kell a megszabott ütemtervet, hogy a nap folyamán egymás szokásaihoz mérten menjen a munka. Ha laza, felszabadult csapattársként nézünk egymásra, ahol kellő harmónia uralkodik, akkor lehet igazán kreatív mindenki. Meglátni a részletekben a lényeget, mindig ezt keresem. Az érzelmek, a tekintély, a reakciók, ezeket szeretem felvonultatni a filmjeimben, kreatívan kiegészítve a megfelelő zenével hanghatásokkal, beszédekkel. A cél, hogy akik nem voltak ott az esküvő napján, azokat is elragadja a pár energiája a film láttán. Imádom a vidéki tájat és az ott zajló mozgást. Szeretem, ha van hangja, illata a környezetnek és a létezésnek – mindezt pedig megszólaltatni a szenvedélyem. Általában 3-6 perces anyagokat szeretek készíteni, mivel az emberek figyelme 6-7 perc után lankad. Természetesen a szűk családnak nagy érték a hosszabb, 20-25 perces verzió is, a maga részletesebb, bensőségesebb jeleneteivel. Több órás filmeket viszont nem készítek, nem hiszem, hogy azt gyakran visszanézné bárki is. Rengeteg stílus van a piacon, tanulunk egymástól, ugyanakkor próbálunk egyediek maradni, emberileg is. Jómagam szeretek kitalálni valami formabontót, míg mások a klasszikus régi stílust képviselik. A párok döntik el, mi fogja meg őket, s annak láttán bizalommal kereshetik fel bármelyikünket. 

Hogyan választasz zenét a filmhez?

Talán az egyik legnehezebb szakasza az utómunkának, mivel az alapdinamikát, az érzelmek kiemelését is a dallam és az ütem határozza meg. Nem vagyok híve annak, hogy a pártól kérek zenei tippeket. Amolyan megerőszakolt, ha már egy kötött irányba kell vinnem az utómunka szemléletét. A zene olyannyira fontos, mint ételnek a fűszer. Átszellemülök, még bennem él az esküvő hangulata, a pár kisugárzása és úgy hallgatom a zenéket, hogy közben forog a film a fejemben. Persze előfordul, hogy már előre megfogalmazódik bennem pár dalötlet. És olyan is volt, hogy megvágtam a filmet, de végül nem tetszett a zene miatt, így megkerestem az ideálisat, majd újra nekiláttam a vágásnak. Igazából egyszerre találkozik a két alkotóelem a fejemben. Óriási a tér, amiben el lehet indulni, ezért sok tényező határozza meg, mi lesz a végeredmény. 

Mennyi esküvőt szoktál vállalni?

Ez egy mű, amihez türelem kell és egy letisztult, megpihent, kiegyensúlyozott elme. Nem lehet kapkodni. A kreativitás nem egy polcról levehető eszköz. Minden párnak ki jár ugyanaz az osztatlan figyelem. Ráadásul állandó kihívás úgy készíteni egy filmet, hogy a szereplők és a díszlet ugyan adottak, a helyszínben rejlő lehetőségek, esetleges hiányosságok viszont aznap derülnek ki. Előre felkészülni a váratlanra lehetetlen, de megoldást keresni és közben figyelni a környezet rezdüléseire, a násznépre, a kollégáidra és a technikára, egy megoldandó feladat. 12-14 óra kőkemény fizikai és eszmei terheltség ez, főleg egy nyári 40 fokban, vagy épp egy hirtelen jött záporban. Éppen ezért egészségesnek évi 14-18 esküvőt tartok – de igyekszem elvállalni a felkéréséket kapacitás szerint, érkezzenek bármikor.

Külföldre is mész, ha kell?

Angolul és németül is beszélek. Voltak már a környező országokban esküvőim, de távolabbi desztinációkon is tervezem, hogy forogjanak a kameráim. Jó érzés megismerni más országok hagyományait, merítkezni a különböző kultúrák eltéréseiből.

Legjobb tanács a pároknak?

Fogjátok fel úgy, hogy egy rendezvényen vagytok, ahol ti vagytok sztárvendégek… Aznap már úgysem tudjátok megváltani a világot, bízzátok hát magatokat a kiválasztott szolgáltatókra! A Nagy Napon egyetlen feladat marad: egymásra figyelni és türelmesnek lenni. Nagyon meglátszik az ellenkezője, és ráragad az egész esküvő hangulatára. Ti adjátok meg az alaphangot, minden tekintet és objektív rajtatok lesz. Csak akkor kérjetek filmes szolgáltatást, ha erre mindketten valóban vágytok, ne csak azért, hogy legyen “valami videó” rólatok. Ezt ugyanannyira kell nektek is akarni, mint amekkora szenvedéllyel én magam is szeretem ezt csinálni. Élvezzétek hát a csillogást, az örömöt és engedjétek, hogy a boldogság átjárja a szívetek-lelketek – akárhogy alakul a forgatókönyv, higgyétek el, úgy lesz tökéletes a maga módján!